2001. május 1. óta töretlen sikerrel vendégeink egyik kiemelt célpontja a 400 m² vízfelszínnel, 14 élményelemmel és a kor követelményeinek megfelelő technikai háttérrel rendelkező élménymedence.

A medence egész évben, a fürdő nyitva tartási rendjének megfelelően áll (pénteken és szombaton éjszaka is) a szórakozni, felüdülni vágyók rendelkezésére.

Az attrakciók:

• dombcsúszda,
• pezsgőágyak,
• vizes barlang
• gejzír
• buzgárok
• dögönyözők és masszírozók
• vadvízfolyosó
• pezsgőfürdő
• sziklacsobogó
• vízgomba

Felejthetetlen élmény akár 3 generáció részére is, télen-nyáron!

2009. februártól az élménymedence is komfortosított (fűtőtt) csarnok résszel várja a télen is felüdülni, pihenni vágyó vendégeket!

Az élményfürdő szolgáltatásait külön jegy vásárlása nélkül, a napi fürdőbelépőjeggyel lehet igénybe venni!

Jonathermál Zrt. 6120 Kiskunmajsa Kőkút 26. Tel.: 77/481-855, Fax.: 77/481-013

Gyula

Gyula élénk idegenforgalmával az ország egyik legkedveltebb üdülővárosa, Békés megye turisztikai központja. A több mint 33000 lakosú városban a törökök kiűzését követő betelepítések eredményeként a magyar nyelvű lakosság mellett német és román nemzetiségű emberek is élnek. Gyula egyben a magyarországi román nemzetiség központja is. 1970 óta fontos közúti határátkelőhely Románia felé. A város kellemes, klímájával, árnyas parkjaival, nyugalmával ideális hely a pihenéshez. Gyula gazdag műemlékkincsével és történelmi múltjával a Dél-Alföld egyik legjelentősebb kulturális központja.
A város legfőbb vonzereje az egykori Almásy kastély 8,5 hektár területű természetvédelmi területté nyilvánított ősparkjában létesült fürdő. Békés megye kiemelkedő - 1985 óta gyógyhelynek minősített - nemzetközi hírű fürdőjét évről-évre egyre több pihenni és gyógyulni vágyó belföldi, illetve külföldi turista keres fel. A teljesen ujjá épített Várfürdő a Dél-alföld legújabb legmodernebb, európai színvonalú strand- és gyógyfürdője lett, 19 medencéjével a Magyar Fürdőszövetség által minősített legmagasabb kategóriájú, négycsillagos strand- és gyógyfürdő minősítést nyerte el. A vendégek az Almássy kastély gyönyörű ősparkjában igénybe vehetik a gyógyélménymedencéket, gyermek-víziparadicsomot, pezsgő és hullámmedencét óriás és kamikázecsúzdákat, valamint a télen is használható versenyuszodát. Újdonság a welnessközpont, mely a gyógyfürdő zárása után is igénybe vehető, itt 10 vízi élményelemen kívül szaunafülkék és gőzkabin szolgálja az egészséges életmódhoz nélkülözhetetlen feltételeket

Szeretettel küldöm a tavaszt.

Már újra van virág,
Gyöngécske, hófehér,
Parányi, reszkető
de elmegy már a tél.

Deres kövek közül
kibujt az új remény,
piciny hajnalharang,
gyötrelmek éjjelén,
Fagyos hetek után
jött mint a gyógyulás.
Azt mondja: lesz öröm,
lehet megújulás.

Lélek, ne csüggedezz!
Hallgass el, rút panasz!
Él még a szeretet.
Van Isten, lesz tavasz.

KELLEMES BÉKÉS HETET KIVÁNOK!

RÓZSA SÁNDOR

Rózsa Sándor felbukkanásával nyert igazi értelmet a „betyárbecsület” szó. Valódi igazságosztó volt – nemcsak a nép, de a többi haramia között is. A korabeli jólértesültek szerint csakis a pökhendi gazdagoktól vett el, másokkal igen bőkezűen bánt: elismerését szívesen fejezte ki jutalmazással.
A zsákmányt mindig egyenlően porciózta ki zsiványcimborái között, magának sosem hagyva többet, mint másnak. Mi több: barátai családját is felkarolta, ha bajba jutottak. Rózsa eredeti mestersége szerint pásztor volt - és lám, később, betyárként sem lett hűtlen szakmájához: komoly „karriert” futott be mint a nép „pásztora”.

Alakját idealizálták védencei, mi több: emberfeletti képességek birtokosaként tartották számon. Egyes történetek szerint mérhetetlen varázsereje volt, amellyel boszorkányok ajándékozták meg. Ez a fajta bálványisztikus tisztelet nem ritka más népek betyármitológiájában sem: elég csak az angol folklór töretlen népszerűségnek örvendő haramiájára, Robin Hood-ra gondolnunk.
Ha hihetünk a szájhagyománynak, az alföldi fenegyereken nem fogott a golyó sem, mert burokban jött világra. ^[1] Mára elmondhatjuk, hogy az idő szintúgy nem hagyott nyomot rajta. Karizmatikus alakja rendre fölbukkant az évszázadok során irodalmi alkotásokban, ponyvafüzetekben, népszínművekben, nótaslágereket ihletett – de a Rózsa-legendárium visszaköszön csárdák, utcák és közterek neveiben is. Mi sem természetesebb hát annál, hogy a pandúrokat leleményesen kicselező betyárkirály a képernyőt mégsem kerülhette el. A feledhetetlen tévésorozatnál talán csak Hofi Géza számtalan ismétlést megért paródiája emlékezetesebb.

Rózsa Sándor a XXI. században sem mutat különösebb hajlandóságot a visszavonulásra. Mielőtt épp a múlt ködébe veszne legendája, valakinek egész biztosan eszébe ötlik, miféle tanulságokkal is szolgálhat aktuálisan egy ilyen nagy formátumú ember a világ számára. Legutóbb az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban bukkant fel egy nagyszabású kiállítás főszereplőjeként. A szervezők Rózsa születésének 195. évfordulóján gigászi munkával összegyűjtött, eredeti dokumentumokkal és tárgyakkal, valamint autentikus zenével adóztak a betyárkirály emlékének. A jubileumot, Rózsa Sándor személyét és a betyárkultuszt zsandár-betyár interaktív játékkal kombinált szabadtéri dínomdánom („betyártoborzó”) hozta még közelebb az emberekhez.

Rózsa idejében az ún. „betyárfészken”, azaz Csongrád megyén túl is sokaknak szállt inába a bátorságuk, ha szárnyra kapott a hír, miszerint a nagy betyár „összevonta a szemöldökét”.
Hogy akkor vajon mi táplálta és táplálja mind a mai napig a Rózsa-kultuszt? Talán a betyárvezér zabolátlan szabadság- és igazságvágya, valamint embersége az, amivel oly könnyű manapság is azonosulni. Hiszen ne felejtsük el, hogy törvényellenes cselekedeteiért mindig is vezekelni kívánt, sőt: az 1848-as szabadságharc idején csapatával a forradalmárok nézeteiért küzdött.
Rózsa szabadságról és becsületről alkotott fogalmai azonban a törvényeken kívül és azokon felül álltak. Az a biztos – gondolhatta –, ha ő maga veszi kézbe az igazság dolgát és társaival egyénileg gondoskodik arról, hogy mindenki megkapja, ami kijár neki.

.