Nagyvárosi élet örökös zajában

Oh de képzeletem most is odalenn az

Alföld rónáján van;

Testi szemeimet behunyom

Behunyom, és lelki szemeimmel nézek,

S előttem lebegnek szépen, gyönyörűen az

Alföldi vidékek

(Petőfi Sándor: Kiskunság -részlet)

A Dél-Alföldön az idelátogató biztonságos kalandok részese lehet, a térség rendkívül színes és izgalmas kínálata várja a vendégeket.

Európa egyik legnagyobb egybefüggő síkságának meghatározó része a kiváló természeti adottságokkal rendelkező, – Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéket – magában foglaló Dél-Alföld. Nyugaton a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig folyó Duna, délen és keleten Szerbia-Montenegro Vajdaság tartománya, valamint Románia észak-nyugati régiója határolja ezt a tengerszint feletti magasságkülönbséget alig mutató tájat. A napsütéses órák száma kiemelkedően magas, évről évre meghaladja a kétezer órát. A folyókkal szabdalt régióban, a mély rétegekben gazdag termálvízkincs rejtőzik.

A sztyeppén a lovaglásnak és a lovas kultúrának több évezredes hagyományai vannak. A Kárpát-medencébe érkező magyarok állataik számára dús legelőkre leltek e tájon. A magyar honfoglalás (896-ban) ismert legendája e síksághoz köthető.

- A mai régióközponthoz, Szegedhez közel fekvő Ópusztaszert legelőször Anonymus említi meg híres Gesta Hungarorumában, mint az elsõ országgyűlés helyét. A krónikás szerint az addigi szokásjogokat törvényekbe foglalták és birtokadományozásokra is sor került. A történelmi emlékhely rotundájában Feszty Árpád monumentális körképe valósághűen adja vissza a magyar törzsek Kárpát-medencébe érkezésének pillanatát. A magyar történelem nagy tablóját felmutató ópusztaszeri emlékpark a leglátogatottabb magyar kiállítóhelyek egyike, ahol falu-skanzen és a népvándorlás korát idéző interaktív nomádpark is található.

Alig három évszázaddal a magyarok honfoglalása után súlyos csapás érte az országot és különösen a Dél-Alföldet. 1241-ben a keleti tatár hordák csaknem a földdel tették egyenlővé ezt a fejlődésnek indult vidéket, az Alföld szinte lakatlanná vált. A következő nagy történelmi megrázkódtatás a 16-ik században a Török Birodalom európai térfoglalásakor érte a térséget. A másfél évszázados uralmuk után, a 18. század elején hasonlóan szomorú helyzetnek lehettünk szemtanúi, mint a tatárok dúlása után. A népességfogyás mérete miatt a dél-alföldi térségben szinte új honfoglalással ért fel a török utáni építkezés időszaka.

A török uralom idején pusztítás mellett hasznos dolgok is történtek, ilyen volt például a térségre ma oly jellemző fürdőkultúra kifejlesztése.

Az elnéptelenedett Alföldre, a töredék magyarság visszatérése után, szervezett betelepítéssel németek, szlovákok érkeztek, majd a románok, valamint szerbek beköltözésével valódi multikulturális tér alakult ki a Dél-Alföldön.

A térség két legrégebbi, eredeti funkciójában megmaradt építészeti értéke a szegedi Alsóvárosi Havi Boldogasszony Templom épülete, valamint 2005-ben, az építésének 600 éves évfordulójára szépen felújított Gyulai Vár, amely Közép-Európa egyetlen síkvidéki gótikus stílusban épült téglavára.

A térség legendavilága igen gazdag elég, ha csak a kecskeméti „beszélő köntösre” utalunk. Ez utóbbi egy csodás elemekkel felruházott ruhadarab (köpeny–köntös) története, amely így szól: -Az egri vár ellen vonuló török haderő vezére, III. Mohamed átvonulva az Alföldön, maga elé kérette Kecskemét elöljáróit. A megszeppent urak, hogy megszerezzék a hadúr kegyeit, nagy mennyiségű élelmiszert és élő állatot adtak át a töröknek. Cserébe egy csauszt, azaz őrző törököt kértek a szultántól, aki majd megóvja a rabló török hadaktól a várost. A török vezér azonban, -nagy meglepetésre a katona helyett a kaftánját adta oda, azon szavak kíséretében, hogy ha háborgatni merné valaki is a várost, akkor mutassák meg neki ezt a köpenyt. A török sereg elvonulta után, nemsokára megjelentek a rabló törökök a város alatt, ekkor a város bírója magára öltötte a kaftánt és kiállt a martalócok elé. És láss csodát! -amikor a fosztogatók meglátták a köntöst, leugráltak lovaikról, és térden állva megcsókolták a III. Mohamed kaftánját, majd békében elvonultak a város alól.

A táj megteremtette a pusztai világ hőseit, köztük a gazdag utasokat és földesurakat veszélyeztető alföldi betyárokat. A puszták rablói jó helyismeretüknek köszönhetően többnyire kereket tudtak oldani a rend őrei elől, így a zsandárok csak bottal üthették a nyomukat. Csanádban és Szeged környékén Rózsa Sándor, a Kiskunságban Bogár Imre, Békésben Babáj Gyurka volt a leghíresebb betyárvezér. Kondoroson a Betyárcsárda volt a helyi bandák egyik találkozó- és búvóhelye, a csárdában ma is áll az a kémény, amelyből egy föld alatti folyosóra jutva menekülhettek a puszták fiai, ha zsandárok fogták körül az ivót.

A betyárvilág romantikus, olykor szerelmekkel átszőtt legendás világa igazi veszélyeket is jelentett, ezért 1867 körül végén a sok postarablás miatt egy időre szünetelt a Szeged és Kecskemét között a postai szállítás. A betyárok nem kímélték az utasokat sem, ezért a kormányzat erőteljes intézkedéseket foganatosított, 1869-ben gróf Ráday Gedeon személyében teljhatalmú kormánybiztost nevezett ki a betyárvilág felszámolására. (Ezt az időszakot idézi föl Jancsó Miklós klasszikus filmje, a Szegénylegények.)

A lovas hagyományok ma is erőteljesen élnek a térségben. Számtalan lovas tanya és útvonal, valamint évről–évre megrendezett jelentős lovasversenyek és –fesztiválok várják az ideérkező turistákat.

A Duna, Tisza, Maros, Körösök, Berettyó folyókkal gazdagon átszelt síkság jó lehetőséget kínál az aktív pihenésre: vízi turizmusra, evezésre, sétahajózásra, horgászatra, lovaglásra, vadászatra, vagy a szinte érintetlen természeti táj és az állatvilág megfigyelésére.

A régióban három nemzeti parkot találunk. A Kiskunsági Nemzeti Park része a bugaci puszta, ahol a táj jellegzetes buckavilága, homok -és szikes pusztái, délebbre a Holt-Tisza érintetlen területei várják a látogatókat.

A Körös-Maros Nemzeti Park területén, Dévaványa mellett található Európa legnagyobb túzokrezervátuma. Réhelyen a kontinens legnagyobb testű szárnyas madarának tanulmányozására van lehetőség. A Kardoskúti Látogatóközpontban a Fehér-tónál pihenő vándormadarak megfigyelésére nyílik alkalom. Biharugra vízivilága a ramsari egyezmény védettségét bírja.

A Duna-Dráva Nemzeti Park kis része az Alföld dél- nyugati szélén található. Leghíresebb része a Gemenci-erdő, amely mint vadászterület, az itt élő gímszarvas-állománya miatt rendkívül keresett, de Európa fekete gólyák és régi sasok által legsűrűbben lakott területe is.

Népiesen „orcát” is mondhatnánk, ami egy kerekded, pirospozsgás, egészségtől duzzadó fiatalos arcot jelez. Ez a dél-alföldi orca a kedvessége mellett markáns és semmivel sem téveszthető össze, sok egyedi értéket és felfedezni érdemes élményt kínál a turistáknak. Ehhez az előzőekben vázolt olyan karakteres térségi vonások párosulnak, mint a magyar puszta és a hozzá kapcsolódó lovas hagyomány, a folyók, az érintetlen természeti környezet, valamint a termálvizes fürdők. A régió turisztikai logója a napfényben fürdőző vizeket, folyókat, pusztákat és erdőket jelzi, és szlogenje erre a tájra utal: „Ahol a nap is megpihen”.

Az orcán a városok történelmi és kulturális öröksége is nyomot hagyott. A napfény, a kultúra és az universitas városa Szeged, ahol többek között Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós kutatott és tanított. A „Hírös város”, Kecskemét, Kodály Zoltán zeneszerzőről, kutatóról és pedagógusról, kertészeti kultúrájáról és a fütyülős barackpálinkáról is nevezetes. Gyulát középkori váráról és várfürdőjéről messze földön emlegetik, a középkor jeles képzőművészének, Albrecht Dürernek családja innen vándorolt ki a németországi Nürnbergbe, a város szülötte a magyar opera megteremtője és a nemzeti himnusz szerzője: Erkel Ferenc. Ezeken a tájakon gyűjtötte a falusi kultúra gyümölcseit, a népdalokat Bartók Béla és Békéscsabán és Gyulán élte ifjúkorát a nagy magyar festő, Munkácsy Mihály.

A Duna mellett fekszik a történelmi városmagját megőrző Baja és az érseki székhely Kalocsa, a Körös partján a Bolza grófok arborétumáról és a holtágáról nevezetes Szarvas, a Tisza partján a valamikori kedves halászfalu emlékeit is örző Csongrád, de Hódmezővásárhely, Orosháza, Kiskunfélegyháza, Kiskőrös és a többi kedves alföldi település mind-mind hozzáadnak egy-egy egyedi árnyalatot a régió orcájához.

Tovább árnyalják, és színesítik a képet a régióban előállított, fellelhető, nemzeti oltalom alá eső „hungaricumok”: fűszerek, étkek, kézműves remekek és termékek és más, csak a térségre jellemző népművészeti, képzőművészeti alkotások.

A víz segítségével elérhető egészségmegőrzést elsősorban a régió fiatalító és gyógyító vizei szolgálják. Termálvölgyként is nevezhetjük ezt a tájat, ahol a föld mélye a régióban található közel ötszáz termálkutat táplálja, melyekből száz kút a fürdők vizét adja. Európa hévizekben igen gazdag térsége ez, ahol a fürdőkultúra hagyományai a török időkig nyúlnak vissza. A fürdők egyre gazdagabb spa (gyógyító és wellness) szolgáltatásokkal hívják a látogatókat. Egyediségük, az „Alföld Spa” nem kevesebbet kínál és nyújt, minthogy a gyógyító vizek és szolgáltatások sokasága itt pusztai romantikával, sok napfénnyel, a kedves kisvárosok, falvak és tanyák hagyományaival és kultúrájával, valamint jellegzetes gasztronómiai kínálattal kiegészülve várja a vendégeket.

Palotás városoktól a romantikus tanyákig

A Dél-Alföld településszerkezete magán viseli a történelem lenyomatát. Szóltunk már a másfél évszázados török uralom okozta pusztulás után az élet „újraindításához” szükséges szervezett betelepítetésekről. Ennek eredményeként az addigi laza településszerkezet eltűnt, és ma már aprófalvakat nem, de a földműveléshez és állattartáshoz szorosan kapcsolódó tanyákat még sokat találni a térségben. A történelem viharai mellett a természeti erők is formálták a településeket. A Tisza-parti Szegedet 1879-ben romba döntő árvíz után európai fővárosok – Berlin, Róma, Brüsszel, Párizs, London, Bécs és Moszkva – segítségével építették újra. Ekkor alakult ki modern, a francia fővároshoz hasonló térszerkezete. Az első világháborút lezáró békekötés után a határ túloldalára került kolozsvári egyetem átköltözött Szegedre. Ezt követően jelentős tudományos, kutatói és felsőoktatási potenciál épült ki a régióközpontban. Szomszédságában a patinás Makó és Hódmezővásárhelyt, a Tisza mentén felfelé haladva a kétszáz éves halászházairól ismert Csongrádot, és a volt megyeszékhelyet a Kurca-parti Szentes városát, ajánljuk a látogatók figyelmébe.

A Duna-Tisza közén, az aranyló homokon, a homokhátság közepén Kecskemét, a „hírös város,” az egykori nagy mezőváros az ország szívében, a Ferihegyi repülőtérről elérhetően található. Belvárosában a magyar szecessziós építészet valóságos tárháza épült meg: -a Városháza, az Ujkollégium, a Cifrapalota, melyek a magyar szecesszió különböző irányzatait jelenítik meg, mégis csodás egységet alkotnak. Érdemes felkeresni Kiskunfélegyházát, a Duna felé haladva Kiskunhalast és Kiskőröst, és ellátogatni a Duna partján fekvő Szalkszentmártonba, Dunavecsére, Hajósra, Nemesnádudvarra és Dávodra. A Dél-Alföld karakteres és jellegzetes városai közé tartozik a Duna-parti érseki székhely Kalocsa és a hangulatos belvárossal rendelkező Baja.

Dél–keleten Békéscsaba, Gyula és Békés város-együttese egymást jól kiegészítő és erősítő közép-békési városegyüttest alkot, amelyben a gazdasági és kereskedelmi központ szerepét betöltő Békéscsaba, a dánfoki üdülőközpontról nevezetes Békés és a patinás Gyula turisztikai kínálata számtalan élmény forrása. A békési térség további meghatározó turisztikai központja Orosháza, valamint a Bolza-kastélyról, ligeteiről és a Pepi-kertről ismert Szarvas, és a nyomdászatáról híres Gyomaendrőd egyaránt egyedi értékeket kínálnak vendégeiknek.

Hungaricumok hazája

Egy-egy tájegység sajátos, semmi mással sem azonos ízvilágának és különleges termékeinek megismerése is számos élmény forrása lehet. A régió bővelkedik a nemzeti oltalom és eredetvédelem alá sorolt termékekben, amelyeket hungaricumoknak nevezünk.

Büszkék vagyunk arra, hogy a hungaricumok nagy része a Dél-Alföldön „terem”. A sor elején a híres gyulai kolbász, mellyel Stéberl András hentesmester és gyáralapító, 1935-ben a Brüsszeli Világkiállításon aranyérmet nyert. A szomszédvár terméke, a csabai kolbász sem kevésbé nevezetes, de ne feledkezzünk meg a világhírű szegedi Pick szalámiról sem. A hungaricumok nem egy esetben más híres magyar termékek ízesítésére szolgálnak, például a kolbászhoz elengedhetetlen kalocsai és a szegedi fűszerpaprika-őrleményekre. De pirospaprika és a makói hagyma nélkül elképzelhetetlen lenne a bajai, a szegedi vagy a körösi halászlé is, amelyek csúcspontjai a térség ételkülönlegességeinek. Ugyancsak védett termék a kecskeméti barackpálinka és a békési szilvapálinka is. Ezekre a termékekre számtalan, a régióban rendezett, de immár nagyobb kitekintésben is jelentős gasztronómiai fesztivál épül. Elég utalni a Gyulai Pálinka és Kisüsti Fesztiválra, a Bajai Halászléfőző Népünnepélyre, a Nemzetközi Tiszai Halfesztiválra, a Csabai Kolbászfesztiválra. Az Orosházi Kenyérünnep, a Szarvasi Szilvanap, a Medgyesegyházi Dinnyefesztivál, a Makói Hagymafesztivál, a Gyomaendrődi Sajt, -és Túró fesztivál szintén a térség termékeit mutatják be. A Szeged –Szőregi rózsatövek szintén élvezik a hungaricumok védelmét, az évenkénti Rózsafesztivál szemet gyönyörködtető látványa és a virágillatok egyaránt rabul ejtik érzékeinket.

Nagyon fontos egyedi terméke a Dél-Alföldnek a világszerte ismert és keresett halasi csipke, amely a St. Louisi, a Milánói, a Párizsi és a Brüsszeli Világkiállításokon számtalan díjat kapott. Feltétlenül említésre érdemesek a kalocsai hímzés és falfestés, a szegedi papucs, a tiszakécskei kékfestett kelme, és a hódmezővásárhelyi fazekasok munkái.

A dél-alföldi térség három borvidékén – a kunságin, a hajós-bajain és a csongrádon termelt szőlőkből kiváló borok születnek, a magyar bortermés csaknem fele innen származik. A sok nemes fajta mellett ki kell emeljük a Kunsági Kadarkát, a Kövidinkát, az Izsáki Ezerjót és finom pezsgőket, a Pusztamérgesi Olaszrizlinget, a csongrádi és a hajósi Kabernét és Kékfrankost, Soltvadkert és Kiskörös roséit és más finom nedűket..

Szívesen fogadjuk! -érkezzen hozzánk! - földön, vízen, légtéren át

A régiónkon két európai főközlekedési útvonal (korridor) halad át. Az egyik az M5-ös autópálya, amely Budapestet, ezen keresztül Közép- és Nyugat-Európát köti össze a Balkánnal, a másik a Budapest-Bukarest villamosított vasúti fővonal. Készül az M8-as autópálya, amely Dunaújvárost Kecskeméttel köti össze. Az országot átszelő majdani M9-es gyorsforgalmi út a dél-alföldi térséget mintegy keresztbe szeli, így kapcsolva jobban a régiót Európa és az ország közlekedési vérkeringésébe. A Dél-Alföld belső kapcsolatrendszerét erősíti a Kecskemétet Gyulával összekötő M44-es út, amely a Románia és Balkán felé zajló tranzitforgalmat éppúgy segíti, mint a régióból Budapest felé a gyorsabb eljutást. Fontos közlekedési ütőér a Battonya-(országhatár)-Orosháza –Szentes -Kiskunfélegyháza közlekedési útvonal is.

Bár még nem számít nemzetközi vízi útnak a Tisza, de napjainkban turistákat szállító kabinos hajók a Dunán Passautól Titelig, s onnan felfelé a Tiszán egészen Tokajig viszik a folyami hajózás szerelmeseit. Baján a dunai, míg Szegeden a tiszai kikötők fejlesztése egyre kedvezőbb fogadási feltételeket teremt.

A régióban Szeged és Békéscsaba-(Gyula) regionális repterei 2006 nyarától közepes méretű utasszállító gépeket képesek fogadni.

Fesztiválokra, a nyári színházakba hívogató dallamok

A Dél-Alföld gazdag kulturális, művészeti, gazdasági és gasztronómiai értékeit bemutató rendezvényeivel is sok vendéget csábít a térségbe. Szegeden, a Dóm tövében a „Szeged hírös város” taktusaira ezrek gyülekeznek a szabadtéri előadásokra, a Gyulai Várszínház előadásai előtt Erkel Ferenc Bánk bánjának, Kecskeméten Kodály Zoltán Háry Jánosának dallamai csendülnek fel, hívogatva a nyáresti előadásokra a vendégeket.

A térség három legnagyobb kulturális attrakcióját a Szegedi Szabadtéri Játékokat, a kecskeméti Hírös Hét Fesztivált és a Gyulai Várszínház előadásait évről évre százezernél több néző tekinti meg. A szegedi Dóm tér világhírű produkciók, többségében operák és daljátékok színtere. A hét évtizede „hírös” kecskeméti rendezvény középpontjában a hagyománytisztelet áll. A középkori gyulai vár falai hiteles helyszínét adják a többségében történelmi tárgyú előadásoknak, míg a régi várárok Tószínpadán a zenés produkciók mindenkinek, -a nyelvünket nem beszélők számára is élvezetesek.

A régió rendezvényei között kiemelkednek a gasztronómiai fesztiválok.

A hungaricumok bemutatásánál említetteken túl Makó városának és környékének kora őszi rendezvénye a térség hagyományos termékét ünneplő Hagymafesztivál, míg Kalocsa és Szeged környékén az ott termelt nemesített fűszerpaprikához fűződnek a nyárutón nevezetes rendezvények. Egyre rangosabb esemény a kalocsai Duna-menti Nemzetközi Folklór Fesztivál, a hajósi pincefalu Orbán-napja, a kiskunmajsai Szüreti Fesztivál, a pusztamérgesi kakaspörkölt-főző fesztivál, a Kiskőrösi Szüret, Békésen a Madzagfalvi Napok és Kecelen a Tavaszköszöntő Virágfesztivál.

Kétévente százezrek a nézői a Kecskeméti Nemzetközi Repülőnapnak, amely Közép-Európa egyik legnagyobb légi-haditechnikai bemutatója. Szeged számtalan nemzetközi sportversenynek, köztük az evezős világversenyeknek ad rendszeresen otthont. Kecskemét és Mezőhegyes a lovas világesemények, Szarvas és Orosháza visszatérő lovas rendezvények színhelyei.

Ez tehát: - „széles alföldi rónaság tengernyi kincse” –a háborítatlan folyóvölgyek, a félszáz gyógy- és termálfürdő, a gasztronómiai, kulturális, építészeti és népművészeti különlegességek, a pusztai lovas-programok, a fesztiválok és a rangos sportesemények sora.

Kalandra fel! –mindig, mindenkit szeretettel vár a számtalan élményt kínáló magyar Alföld.

Szabó Zoltán „Szerelmes földrajzának” sorait ajánlva útravalónak:

-Ez egészen sík síkság, e tökéletesen legyalult föld, az őszinteség földje, hol minden egészében mutatkozik meg, hol hibátlan és makulátlan kör a szemhatár, hol a Nap semmivel, a táj egy részletével sem tesz kivételt, hol nincs napos oldal és árnyékos oldal, ez az egyenesség földje, mely betölti a bibliai parancsot: a te beszéded legyen igen, vagy legyen nem.