Története [szerkesztés]

A gyulai vár

Első írásos említése 1214-ből való. A 15. században a Maróthi családé volt. Ők építtették a várat, valamint az azóta elpusztult ferences templomot és kolostort. Gyula ekkor lett a megyeszékhely Békés helyett. 1482-ben a Maróthi család kihalt; a város Mátyás királyra szállt, aki a királyi birtokot fiának, Corvin Jánosnak adományozta. A törökök 1566-ban hosszú ostrom után tudták csak elfoglalni a várat. A 129 éves török uralom után a környék elnéptelenedett. 1720-ban Harruckern János György telepített ide németeket és szlovákokat. 1734 és 1857 között a Szent János árka két települést válaszott el egymástól: a bal oldalon Német-Gyula, a jobb oldalon Magyar-Gyula terült el. Szomorú esemény színhelye volt az Almásy grófok kastélyának udvara 1849. augusztus 23-án: itt tette le a fegyvert 1300 honvédtiszt a cári hadsereg előtt, köztük a későbbi aradi vértanúk közül kilenecen. A Trianoni békeszerződés hatására Gyula határváros lett. Megyeszékhelyi szerepét 1715-től 1949. december 31-ig töltötte be. A város fürdővárosi jelentőségét az 1959-ben megnyitott várfürdőnek köszönheti. 1977-ben Gyulavári községet a városhoz csatolták.

 

Gazdaság [szerkesztés]

Feldolgozóipara a gyulai kolbászról nevezetes.

 

 

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

 

Nevezetességei [szerkesztés]

a Vár felülnézetből

Gyula, Almásy-kastély

 

• Vár (CM)
• Almásy-kastély
• Várfürdő (A nagy kiterjedésű gyógyfürdő egyik fedett medencéjének épületét a kastély egykori istállójából alakították ki).
• Százéves cukrászda
• Erkel Ferenc szülőháza (CM)
• Ladics ház (CM)
• Kohán képtár (CM)
• Lovasiskola, tanyamúzeum
• Kossuth tér
• Aranykereszt Hotel (műemlék épületben működik, egykor gyógyszertár volt)
• Mária Kegyház
• Dürer Terem (CM)
• Lajos Ferenc és Kortársai Képgaléria (CM)
• Német nemzetiségi Gyűjtemény (CM)
• Városi Képtár (CM)
• Gyulavári Almásy-Wenckheim kastély (www.gyulavarikastely.hu )

(CM)= Corvin János Múzeum 5700 Gyula, Kossuth L.u.19. www.corvinmuzeum.hu

 

Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Gyula_(v%C3%A1ros)

 

]

A gótikus, tornyos várkastély 1403-1445 között épült. Az ország legépebb gótikus lakópalotáját és kápolnát is magába foglaló épület része a várfürdő is. A vár nyaranta színházi előadások színhelye.

A belső vár köré épített védmű volt az úgynevezett derékvár, ennek maradványa a rondella. A derékvár mellett helyezkedett el a tágasabb huszárvár a lovas katonaság befogadására, területe egészen a mai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély külső faláig nyúlt, a huszártornyot ma a kastély északi szárnyához csatolva találjuk meg.

A kastély közelében tört fel a gyógyvíz, és az egykori lovardában nyitották meg az első uszodákat, így a várfürdő is szorosan része az együttesnek. A várban ma múzeumi kiállítások láthatók, amelyek a középkori vár történelmébe és reneszánsz mindennapjaiba hívják a látogatót.
A várudvar nyaranta az ország egyik legismertebb színházi előadássorozatának színhelye.

Az égetett téglából épült belső vár 60x27 méteres komor tömb, fala 14 méter magas. Két bejárati kapuja van: délnyugati oldalán a boltíves, ún. Kerecsényi kapu a vár udvarába vezet, a másik kapuhoz, a 20 méter magas kaputorony bejáratához a vár hosszanti, délkeleti oldalán egy emelkedőn kaptatunk fel.

A torony előtt a mély "farkasverem" fölötti rekonstruált felvonóhídon át az előbbinél kisebb, boltíves kapun át juthatunk a torony földszintjére. Csigalépcső vezet a tetőre, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a környékre, szerencsés esetben az aradi és nagyváradi hegyekig.

A várudvarra bejutva egyemeletes épületek vesznek körül bennünket: földszintjén műhelyek, raktárak voltak, emeletén lakószobák. A torony melletti mély, gótikus ablakok mögött található az 1445-ben felszentelt kápolna, vele szemben a lovagterem. A palota helyiségei harántdongásak, válltagos kő ajtókeretek és sarokkandallók, kőkeretes ablakok gazdagítják. Északnyugati reprezentatív palotahomlokzata feltáratlan.

A szabályos alaprajzú, belsőtornyos vár az eredetileg mocsaras-lápos területen, a Fehér-Körös árterületén, egy hosszúkás szigetre épült. A vár legkorábbi része a négyzet alaprajzú öregtorony és a város felőli rövidebb oldalon lévő palota - ezeket valószínűleg még a Losonczi család építette a XIV. század végén.

A virágzás a XV. század első felében kezdődött, amikor 1403-ban a nagyhatalmú Maróti János macsói bán kapta meg a birtokot. Az ő idejében épült ki a földesúri vár: bővítették a palotának a torony felé eső szárnyát, ahová a kápolna is került, és ekkor emelték az udvart körülvevő téglalap alaprajzú, magas, zárt téglafalat.

A királyra visszaszállt birtokot Mátyás király 1482-ben fiának, Corvin Jánosnak adományozta, ő és felesége, Frangepán Beatrix 1495 után sokat tartózkodott itt, idejükben tovább díszítették és építették a várat. Frangepán Beatrix megözvegyülése után Brandenburgi György felesége lett, így a török közeledtének hírére már ő igyekezett megerősíteni a várat - idő hiányában kevés sikerrel.

A belharcok, török ostromok közepette folytak az építések és átalakítások, az 1566-1695 közötti török uralom, idején nagy változás nem történt. Azután viszont a vár hadászati jelentősége megszűnt, a kincstár leromboltatta a várfalakat, betömette az árkokat, a vár egy része, a belső vár, a rondella és a huszártorony maradt meg.

http://www.vendegvaro.hu/gen?genid=3709